Betegszabadság és táppénz: minden, amit tudnod kell róla 2024-ben

Magyarországon 1992 óta beszélhetünk betegszabadságról, a táppénz pedig 1997 óta létezik.

A modern kor a közvélekedéssel szemben egyre több munkát hoz magával. Míg egy középkorban dolgozó jobbágy nagyjából 1620 órát töltött munkával, ma Magyarországon egy átlagos dolgozó 1740 óráról számolhat be évente. Ez a szám az Egyesült Államokban még magasabb, körülbelül évi 1780 óra.

Megjelentek olyan viselkedési függőségek, mint a munkafüggőség, a technológia vívmányainak köszönhetően pedig a dolgozók bárhonnan elérhetik a munkájukat.

Egy kezdő, alapszinten lévő munkavállaló évi szabadnapjainak száma 20.

A fenti adatok megmutatják, hogy a modern kor emberének napjait milyen szorosan behálózza a munka.

Azonban hiába nagy a verseny az alkalmazottak között, hiába várja el a munkahely a maximumot és hiába szeretnének a dolgozók zavartalanul felfele mászni a ranglétrán, a váratlan betegségeket vagy baleseteket senki sem kerülheti el.

Korunk válasza a betegszabadság és a táppénz. De vajon hogyan működnek ezek a szolgáltatások? Mennyi pénzt fizetnek és ki jogosult rájuk? A következő rész épp erről szól.

A munkahelyeden fizetést kapsz a teljesítményedért. Azonban az állam és a munkaadód akkor sem hagyhat magadra, ha átmenetileg képtelen vagy ellátni a feladataidat. De vajon miért?

Ha egy betegség vagy egy balesetből történő felépülés során nem kapnál anyagi segítséget, akkor sokkal nehezebb lenne újra talpra állni.

Arról se felejtkezzünk el, hogy minden munkavállaló fizet társadalombiztosítási járulékot. Az állam többek között ebből fedezi a táppénz összegét. Ha te is hozzájárulsz ehhez a közös alaphoz, akkor baj esetén neked is jár a pénzügyi segítség.

A keresőképtelenség azt jelenti, hogy valamilyen oknál fogva távol maradsz a munkától vagy nem vagy abban az állapotban, hogy dolgozz.

Nem mindegy, hogy a munkától való távolmaradás:

Az igazolatlan távolmaradás esetén a társadalombiztosítási jogviszonyod is szünetel (egyetlen nap esetén is). Ez megszakítja a jogviszonyod folytonosságát, és így nem részesülhetsz állami egészségügyi ellátásban. Ennek elkerüléséhez te magad is befizetheted a társadalombiztosítás összegét.

A keresőképtelenség állapotát orvos igazolhatja és a különböző problémák után eltérő összeg jár. Lényeges, hogy az igazoláson szerepeljen a keresőképtelenség pontos oka és a dátumok is.

Egy átlagos dolgozó esetén keresőképtelennek minősülhet az a személy, aki nem tudja ellátni a munkáját egy betegség miatt, kórházban tartózkodik diagnosztizálás vagy gyógykezelés okán, közegészségügyi okból eltiltották a munkájától, hatóságilag elkülönítették, illetve járvány és állategészségügyi okokból zárlat alá helyezték.

Kismamák és szülők esetén az érvényességi kör tovább bővül azokkal a személyekkel, akik szülnek vagy várandósak, de nem jogosultak csecsemőgondozási díjra. Olyan édesanyák is kaphatnak keresőképtelenségi státuszt, akik szoptatják az egy évnél fiatalabb, kórházban lévő gyermeküket.

Gyermekek kórházi tartózkodása esetén azok a szülők is kaphatnak keresőképtelenségi státuszt, akik a kórházban vannak vagy otthon ápolják 12 évnél fiatalabb gyermeküket. Méltányossági kérelemmel ugyanez vonatkozik a 12-18 éves gyermekek esetére is.

Keresőképtelenség miatt elmehetsz betegszabadságra vagy táppénzre. Így nem maradsz bevétel nélkül egy megterhelőbb időszakban sem.

A betegszabadság és a táppénz alatt általában nem kapod meg a teljes fizetésedet, ráadásul egy betegség vagy baleset extra kiadásokkal járhat. Gondolj például a gyógyszerek költségeire vagy a magánegészségügy magas áraira! Ha szeretnéd garantálni az anyagi biztonságodat, akkor érdemes egészségbiztosítást kötnöd.

Mutatunk pár egészségbiztosítást, ami védelmet jelenthet ilyen esetekre. Ha van egészségpénztári számlád, akkor akár azon keresztül is köthetsz több pénztárnál is kedvezményes egészségcsomagokat és egészségbiztosításokat.

Betegszabadságra összesen évi 15 munkanapon mehetsz el. Ilyenkor a fizetésed minimum 70 százalékát kapod meg, amelyet a munkahelyed fizet ki. A 70 százalék fölötti összeget a munkahely határozza meg és a cégtől függően akár a teljes fizetésedet is megkaphatod.

Fontos, hogy betegszabadságra csak akkor mehetsz el, ha saját betegségről van szó. A táppénz akkor is igénybe vehető, ha a gyermeked betegszik meg.

A betegszabadság alapvetően minden alkalmazotti jogviszonyban lévő munkavállalóra vonatkozik. Pontosabban megfogalmazva azok a személyek mehetnek betegszabadságra, akikre a Munka Törvénykönyve érvényes.

Ide tartoznak:

Ez a lista a dolgozó emberek elég széles körét lefedi, azonban sajnos nem mindenki jogosult a betegszabadságra.

A betegszabadság igénybevételére nem jogosultak:

De vajon miért?

Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozás tagjai esetén a munkáltató egyben a munkavállaló is. A társas vállalkozások tagjai abban az esetben kapnak betegszabadságot, ha munkaviszonyban állnak.

A megbízási jogviszonyban állóknak nincsen állandó munkáltatója, csak ideiglenes megbízója. Így az esetükben nem értelmezhető a betegszabadság fogalma.

A munkanélküli járadékban, a gyes-ben, a gyed-ben vagy a csed-ben részesülő személyek pedig nem kapnak klasszikus értelemben vett fizetést, ezért a betegszabadság fogalmának sincs értelme az ő esetükben.

A betegszabadságra vonatkozó igényedet a munkáltatód felé kell jelezned, pont úgy, mint amikor szabadságra mész.

A fő különbség, hogy a betegszabadságot indokolttá tevő állapotodat orvosi vagy kórházi igazolással kell bizonyítanod.

Fontos, hogy ezeknek a dokumentumoknak a benyújtási határidejét a munkáltató határozza meg. Ha biztosra akarsz menni, akkor érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni. Sajnos sokszor előfordul, hogy a betegség kezdetétől számítva csak napokkal később jutsz el orvoshoz.

Szerencsére a keresőképtelenséget igazoló dokumentum akár 5 napra visszamenőleg is kiállítható. Ha indokolt esetről van szó, akkor akár 6 hónappal visszamenőleg is ki lehet állítani ezeket a papírokat, ám ehhez rendelkezned kell a szükséges egészségügyi dokumentációval és a kormányhivatal szakértő főorvosának kell aláírnia az igazolást.

A táppénz általában a betegszabadság 15. napja után következik, ezt a pénzt már az állam fizeti ki. A táppénz minden naptári napon jár szemben a betegszabadsággal, amely csak a munkanapokra érvényes.

A munkavállalók 3 esetben kapnak táppénzt:

A táppénzre való jogosultság feltételekhez kötött. Fontos, hogy:

A fentiekből is látszik, hogy táppénzt nemcsak az alkalmazotti viszonyban lévők kaphatnak. Jogosultak lehetnek például:

Táppénzt legfeljebb 1 éven keresztül kaphatsz, de ez függ attól, hogy a táppénzt megelőzően mennyi időt töltöttél folyamatosan biztosítási jogviszonyban. Az az ideális, ha 1 évig folyamatosan volt társadalombiztosításod, és egy munkahelyváltásnál nem volt 30 napnál több szünet a két munkaviszonyod között. Fontos, hogy a táppénzen, csecsemőgondozási és örökbefogadói díjon, illetve a GYES-en és a GYED-en eltöltött idő nem számít szünetnek.

Méltányossági kérelemmel akkor is igényelhető az 1 év táppénz, ha nem volt meg az 1 éves biztosítási jogviszonyod.

Az is fontos, hogy a táppénzen tölthető időt befolyásolja az előző évben felhasznált napok száma. Ha mondjuk tavaly voltál már 2 hónapot táppénzen, akkor idén legfeljebb 10 hónapra vagy jogosult.

A táppénz összege nem jár minden esetben és a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében fontos tisztában lenned a kizáró tényezőkkel. Nem kaphatsz táppénzt, ha:

A táppénz összege sok mindentől függ! Számít például, hogy:

A táppénz a fizetésednek egy adott százaléka, általában 50 vagy 60 százalék. A táppénz összegének kiszámításakor azt a fizetést kell alapul venni, amely után társadalombiztosítási járulékot fizetsz.

60 százalék akkor jár, ha van legalább 2 éves, folyamatos biztosítási időd és ha a betegséged miatt nem szorulsz kórházi ápolásra. A fizetésed 50 százalékára vagy jogosult, ha kórházi ápolásra szorulsz vagy 2 évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosításod.

Fontos, hogy a táppénz összegét maximalizálni is szokták. A felső határ 2023-ban 13 147 forint (nettó), amely minden naptári napon jár (tehát a hétvégéken és a munkaszüneti napokon is).

Szüléskor, gyermekápoláskor, veszélyeztetett terhesség esetén, általános betegség miatt és karantén alatt a fizetésed 50 vagy 60 százalékát kaphatod meg a fenti feltételek teljesülésének függvényében.

Azonban vannak olyan helyzetek is, amikor a fizetésed nagyobb százaléka jár táppénzként. 100 százalékot kapsz, ha:

Ha munkavégzés közben ér közúti baleset, akkor a fizetésed 90 százalékát kaphatod meg táppénzként.

Előfordulnak olyan helyzetek is, amikor a betegszabadság időszakát kihagyva rögtön táppénzt kapsz. A betegszabadság alapvetően betegség esetén jár, viszont a táppénz keresőképtelenségkor lép életbe (ezért az érvényességi körébe a betegségek is beletartoznak). Azonnal táppénz jár, ha:

A keresőképtelenség eseteit különböző kódok segítségével sorolják be. A különböző kódok után eltérő összegű táppénz jár, ezért érdemes tisztában lenned a számok jelentésével:

A táppénz igénylése – a betegszabadsághoz hasonlóan – a munkahelyen keresztül történik. Egy nyomtatványt kell benyújtanod a munkahelynek, amelyhez csatolnod kell a keresőképtelenségedet igazoló orvosi dokumentumot.

Az elektronikus ügyintézésre az önfoglalkoztatóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek és az egyéni vállalkozóknak van lehetőségük.

Ha az elmúlt két évben más munkahelyen is dolgoztál, akkor szükség van a TB-kiskönyvedre is.

Ha a munkahelyed nem társadalombiztosítási kifizetőhely (ez a 100 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégeknél fordulhat elő), akkor szükséged lesz egy Foglalkoztatói igazolásra is.

Szülőként sokszor előfordul, hogy nem a saját betegséged miatt kell otthon maradnod, hanem a gyermeked szorul ápolásra. Szerencsére gyermekápolási táppénz ilyenkor is jár. A pontos időtartam annak a függvénye, hogy milyen életkorú az ápolásra szoruló gyermek. Az összeg kiszámításhoz ugyanazt a módszert alkalmazzák, mint saját betegség esetén.

Ha 3 éves vagy annál fiatalabb az ápolásra szoruló gyermeked, akkor maximum évi 84 naptári napon jár táppénz.

3 és 6 év közötti gyermek esetében évi 42 napot kapsz (egyedülálló szülőként ennek a dupláját, évi 84 napot).

6 és 12 év közötti életkornál már csak 14 napig lehet gyermekápolás miatt táppénzre menni (ha egyedülálló szülő vagy akkor megduplázódik a keret és 28 napot használhatsz fel összesen).

Egyszerre csak egyetlen gyermek után lehet igénybe venni a táppénzt, de szabadon kiválaszthatod, hogy melyik gyermek után járjon az összeg.

Gyermekápolás esetén is számolni kell a táppénzelőzménnyel. Ez azt jelenti, hogyha a gyermek születésnapja előtt már voltál táppénzen, akkor ezek a napok hiányozni fognak a születésnap utáni időszakből. Tulajdonképpen csak arról van szó, hogy a táppénz keretét naptári évben kell nézni a gyermek születési időpontjától függetlenül.

A betegszabadság és a táppénz pótolja a keresőképtelenség miatt kiesett jövedelmed egy részét, és hozzásegít ahhoz, hogy gyorsan talpra tudj állni. A betegszabadságot csak a saját betegséged esetén veheted igénybe míg a táppénz egy sokkal általánosabb támogatási forma. Az előbbit a munkahely, az utóbbit pedig az állam fizeti.

A táppénz például arra az esetre is igényelhető, ha a beteg gyermekedet ápolod otthon, szültél vagy veszélyeztetett terhes vagy.

Fontos, hogy a betegszabadság csak évi 15 munkanapon vehető igénybe, míg táppénzen akár egy éven keresztül is lehetsz.

A betegszabadságot és a táppénzt a munkahelyeden keresztül igényelheted meg. Fontos, hogy a kérelmedhez minden szükséges dokumentumot csatolj és ne felejtkezz el a határidőkről se!